Orbanizáció, MOST!

"Hazádnak rendületlenűl.

Légy híve, oh magyar,

Bölcsőd az s majdan sírod is,

Mely ápol s eltakar."

Könnyebb elfogadni az általános esélytelenséget, azt a rendszert, amelyben csak a "csókosok" érvényesül"hetnek", hiszen kvázi rokoni szál, régi kapcsolat nélkül senki sem érhet el jelentős pozíciót semmilyen piaci vagy politikai szektorban, semmint elfogadni az általános és egyenlő esélyek rendszerét, ahol mindenki saját felelősségére tanul, dolgozik, képzi magát, és a rendszer intézményes és jogi szabályozás és alkotmányba iktatott alapvető
en liberális társadalmi berendezkedés garantáltan lehetőséget biztosít a társadalom valamennyi szuverén ágense számára a "self-made" előrelépésre, önmegvalósításra. A sikertelenséget az előbb említett esetben lényegesen könnyebb feldolgozni pszichésen, és a környezet számára kommunikálni, hiszen az egyértelmű felelős maga az egyébként megfoghatatlan és persze általánosan konzervatív alapokra épített "rendszer", míg ezzel szemben a második, USA-ban, az EU államok többségében (államformától és a kormánypárt/kormánykoalíció felvállalt politikai ideológiájától függetlenül)a liberális társadalmi értékekre és az emberi és polgári jogok nyilatkozatában foglaltak folyamatosan modernizált tételeire épül a rendszer, és szabad mozgásteret biztosít a környezetének nem ártó egyén számára, aki ezért cserébe életének túlnyomó részében saját személyes felelősségének teljes tudatában kell cselekedjen. Ebből következően a piaci berendezkedés is szabad, önszabályozó, a vállalatok önálló "személyként", jogi személyként felelősek döntéseikért, üzleti lépéseikért, mint például egy üzleti hitel felvétele, vagy természetes személy esetében lakás vagy áruhitel felvétele.

MO-on jelenleg egyértelműen paradigmaváltás, azaz A rendszerből B rendszerbe történő átmenet zajlik, méghozzá fokozott tempóban, a fent említett 2 társadalmi berendezkedés közül utóbbiból váltunk az előbbibe, eszmei szinten kapitalista liberálisból konzervatív totalitáriusba (mint pl. a szovjet unio, vagy a náci németország), a folyamat pikantériája pedig abban rejlik, hogy tesszük mindezt egy olyan intézményes, relatív stabil gazdasági, monetáris, kulturális és ideológiai alapokra helyezett ernyőrendszeren belül, mely korántsem követi MO útját, ebből adódóan természetes a konfrontáció.

Kérdés, hogy melyik modellhez fűzi ösztönös ragaszkodás a magyar társadalom jelentős részét, mert ha a jelenleg épülő, vagy inkább visszaépülő totalitárius rendszer minden szempontból természetesebben befogadható a magyarok nagy többségének, és a személyes felelősségvállalás, vagyis a kapitalizmus liberális eszmére alapuló tehetség, rátermettség és megszerezhető tudás, vagyis a szellemi és fizikai fejlődés, az alkotói ambíciók, az egyén bátorságának és kreativitásának rendszere helyett inkább a mindenható, rettegett és kötelezően imádott, alternatív igazságot kommunikáló, kiemelő és elnyomó, mutyizó, piac, politika és kultúra összemosódásától korrupt és belterjes "államelit" által irányított, igaz minden felelősséget az egyénről saját magára átvállaló államot választja a (totalitárius rendszerben kétség kívül adekváltan használandó a kifejezés>>) NÉP, akkor értelmetlen, energiapazarló, meggondolatlan és bizonyára teljesen hatástalan ez ellen protestálni bármely piaci vagy politikai, esetleg civil szereplőnek.

Hangsúlyozhatjuk viszont, hogy ez a logikai felépítésében megalapozott következtetés egyáltalán nem minősül katasztrófának, hovatovább problémának is csak a kapitalista-liberális rendszer elkötelezett híveinek szemében nevezhető, sokkal inkább az ország történelmének nyers logika és objektivitás alapú elemzésével szemben egy főként érzelmi húrokat pengető, hazaszeretettől, nacionalizmustól, jó esetben patriotizmustól fűtött általános olvasatot és (szülői, elemi majd középiskolai, esetenként akár főiskolai) magyarázatot figyelembe véve sajátos magyar logikai premisszákat feltételezve a társadalom 90%-ának felületes világtörténelmi és geopolitikai (és persze gazdasági, szociológiai és pszichológiai) ismereteinek figyelembevételével abszolút elfogadható ténynek, helyes végkövetkeztetésnek tekinthető, ha pedig mindez így helyes, akkor az orbáni paradigmaváltás indokolt, a módszer gyors, az ellenérdekek számára már-már követhetetlen, de mindenképp meggátolhatatlan, rendkívül hatékony, és a társadalmi elvárásokat és a magyar psziché kollektív igényeit elsődleges szempontként kezelve hasznos folyamat, még ha a föld legfejlettebb, liberális, kapitalista társadalmai számára nehezen értelmezhető és sok tekintetben visszatetsző is.

A kockázat: szegény országban, globális ellenszélben, demilitarizált társadalmi környezetben új rendszert építeni politikai és emberi vakmerőség, kötéltánc, hatalmas gazdasági áldozatok, piaci bojkott, folyamatos underground ellenzéki aktivitás, média-pluralitás megszüntetése, hírközlés folyamatos manipulációja, a kedvezményezett csoportoktól való állandó kölcsönös függés, belső harcok az "államelitben", hatalmi téboly, paranoid vezetői attitűd, következetlen döntéshozatali mechanizmus. Lehetséges előnyök: ha találunk olajat a Balaton alatt, vagy fél éven belül legalább 1000szeresére drágul az édesvíz, megfogtuk az Isten lábát vagy egyszerűen elhisszük, hogy jó a kijelölt út és a siker felé vezeti az országot, és jóhiszeműen feltételezhetjük, hogy ez a regnáló kormányzat érdeke, akkor hajrá Magyarország.

felháborító rendőri brutalitás!!!

Ide süllyedtünk! Már a tisztességes embert sem hagyják nyugodtan tüntetni ebben az elballiberálisodott fertőben. Hiába a honfoglaló magorság hátrahagyott nemezkucsmáját viselő úr kitartó sürgölődése, és hiába a kárpátmedence megmentőjének, B.háziasított Györgynek oly bátor sikoltozása, amit még egy hős viking talpa alatt összenyomódó újszülött rágcsáló is megirígyelne, a bádogöltönyös rohamrendőrök könyörtelenül elkérték személyazonossági, és talán (még belegondolni is rettenetes) lakcímigazoló kártyájukat is. Nem engedték a bajszos úriembernek, hogy megtámadja az ország miniszterelnökét, és kopaszra borotvált, neonáci fiatalnak maszkírozott barátainak, hogy szabadon randalírozzanak a főváros utcáin, felgyújtsanak egy útjukba eső állami intézményt, esetleg lezárjanak egy forgalmas hidat! Botrány!

Végső búcsú Feri bácsitól a Kerepesi temetőben

Méltóságteljes ceremónia keretében helyezték végső nyugalomra Fejtő Ferencet. A szomorú eseményen képviseltette magát a kormány és az ellenzék, valamint az értelmiség, bár csalódottan megjegyzem, a felhozatal igen gyér volt ez utóbbi társaság részéről, és azt hiszem joggal vártam volna, hogy a sokszor hangosan károgó, önmagukat a közönséges, hétköznapi események fölé helyező gondolkodók közül jóval többen veszik a fáradságot, és kikászálódnak öblös fotelükből, kicsoszognak a Fiumei úti sírkertbe, és búcsút vesznek az öregtől, hamár szétkürtölték a különböző értelmiségi fórumokon, hogy micsoda cimborák voltak Fejtővel. Legtöbbjük úgyis a belvárosban lakik, nem lett volna nagy fáradság. Azt pedig erősen kétlem, hogy éppen a temetés napján tartották volna az összes külföldi, halaszthatatlan találkozót a világ szellemi gurujai... Ejnye&Bejnye tisztelt értelmiség!!!

"a gép forog . . ."

Mi? az? hogy? májusban? ilyen? szar? gennyes? nyálkás? idő? van??? Felháborító! micsoda nap!! szürke nedves unalmas ronda esős szeles hideg zajos felhős értelmetlen naptalan gyűröttarcúemberek életuntemberek fáradtemberek szuicidemberek ostobaemberek csúnyaemberek büdösemberek parasztemberek proliemberek cigányemberek búvalbaszottemberek csoszogóemberek tétovaemberek mogorvaemberek agresszívemberek fárasztóemberek stresszesemberek robotemberek vakemberek vásárlóemberek szegényemberek fogyasztófogyasztófogyasztóemberek megvezetettemberek rohanóemberek betegemberek dohányzóemberek lecsúszottemberek arrogánsemberek szemlesütőemberek tudatlanemberek sértődöttemberek megalázottemberek megalázóemberek krisnásemberek köpködőemberek zabálóemberek részegemberek szabademberek tehetetlenemberek morgolódóemberek gondterheltemberek
HÖMPÖLYGŐ E m b e r t e n G E R E K

RendőrSEGG

Felháborító, hogy egy egész városrészre nézve kártékony egyedet képtelen hatástalanítani a faszszopó budapesti rendőrség, sőt nagyképűen válaszolgatnak a telefonba, arrogánsan lekezel egy ostoba, patkány zászlós, aki valószínű azért lett előléptetve zászlóssá, mert sokadik próbálkozásra képes volt hibátlanul, puskázás nélkül leírni a nevét, persze nyomtatott nagy betűkkel, hiszen a folyóírás már túlságosan megerőltető számára. Úgy állította be a helyzetet, mintha nekem kellene szégyenkeznem, amiért felszólítom a kerületi ügyeletest, hogy némíta el a mini-motorral randalírozó elmebeteg kretént, aki másfél órája rója a köröket a belvárosban. Nem igaz, hogy egy mások nyugalmát és békéjét hétvégén szándékosan megzavaró illetőt nem lehet valahogyan a felháborító tevékenység félbeszakítására bírni! Természetesen nem azt szeretném, hogy zárják be vagy milliókra bírságolják meg őket, csak szólítsa fel, hogy szereljen hangtompítót a nevetséges játékszerére, és ha ezek után is pofátlanul beleavatkozik a többség sziesztájába az idegtépő berregésével, akkor büntessék meg, olyan összeget szabjanak ki, ami elveszi a kedvét! Kíváncsi vagyok, mit szólna a zászlósgeci, ha egy crossmotorral megjelennék(nyugodtan tessék a goj motorosokra asszociálni, ez akkor is más tészta, és ellentétben velük, én nem fogok ilyesmit cselekedni)a háza előtt hétvégén, és fél napig fel-alá pöfögnék. Nem árt különbséget tenni a csendes többség és a birka nép, valamint a toleráns ember és a mindent eltűrő balek között!

te Vész, mit csinálunk ma este??

hát igen...bunkó és a vész. semmi különös egyébként, csak rábukkantam jutyubon néhai kedvenc rajzfilmeim egyikének intrójára. ezen kívül hírtelenség van a világban, bár történt egy apróság, aminek hallatán rángani kezdett a bal szemem. a jobbik tüntetői megzavarták a fővárosi döntéshozók ülését, aminek következtében a politikus urak szerényen kiballagtak a teremből és kegyesen hagyták magukat. hogy is van ez? ha teszem azt, holnap besétálok 20ad magammal a fővárosi tanács épületébe és kereplőkkel meg kiabálással megzavarom a képviselőket, akkor mi lesz??? ma már nem éri meg botrányosan viselkedni, mert le se szarják az embert! se könnygáz, se gumilövedék, se bitófa... és állítólag 900 millió forint eu-s támogatást bukott a főváros, mert nem tudták befejezni a megbeszélést. hol volt a biztonsági szolgálat vagy a rendőrség? ez lenne a demokrácia? mindenki megőrült???



Ajánlom minden filmbuzinak, hogy nézze meg a Boogie Nightsot, érdemes rászánni 2 órát. egy szerencsétlen mosogatófiú pornószínészi karrierjét követhetjük a 70es80as években. anyádról is van szó a filmben, ő gurítja át a szandálokkal teli hordót a sárga tulipánokon a filmproducer házikójának kertjében. nagyon izgalmas, ahogyan teleszövik a járókeretet a pókok, és a kalitkából kiröppennek a halott galambok gipszkartonból kivágott nyalókára hasonlító lelkei. számtalan klisé jelenik meg a műben, de a legszánalmasabb mégis az, amikor a lány azt mondja a fiúnak, hogy szeretlek, majd átsegít egy idős, vak nénit a zebrán és belelöki egy gödörbe, ahol a gázvezetéket javító munkások egyike a nénit látván ráébred, hogy a szilvalekváros kenyér, amit aznap készített a felesége, már nem ugyanolyan, mint korábban, vagyis a neje egy néger szeretőt tart, ehhez nem fér kétség. Lolka és Bolka egymásba habarodnak, a titanic elsüllyed, és leonardo dicapriot, aki véletlenül a hajó utasa és a legkeresettebb férfi prostituált az első osztályon utazók körében, megmenti bruce willis, a lecsúszott, nihilista zsaru, midőn a halálba merülő leót 30 méter mélységből a felszínre hozza, és egy kettétört mentőcsónakba kapaszkodva végül kisodródnak egy lakatlan szigetre. mi nézők persze azt várnánk, hogy bruce örömében legalább egy mosolyt megenged magának, de ő ehelyett komor arccal letelepszik a parti fövenyen és homlokát kissé összeráncolva bámul a távoli horizont felé és rágyújt arra az egyetlen szál cigarettára, amit még a hajótörést megelőzően helyezett a jobb füle mögé, mert tudta, hogy egyszer majd kibaszott jó érzés lesz elszívni.

4es metró

Természetesen semmi sem megy zökkenőmentesen, főleg, ha sokszáz milliárdos projektektől van szó, de ami zökkenésekkel sem megy, azzal mit lehet kezdeni? Állítsák le a 4es metró beruházástis, mint az új kormánynegyed építésének előkészületeit, és hagyják félbe a munkát úgy, hogy már hatalmas összegeket pumpáltak bele? Vagy folytassák, bár őrültség az egész és csak halmozódnak a hitelek, a folyamat pedig egyre lassul, sőt leáll időnként? Skandalum!!! És vajon hány cég és tanácsadó iroda, meg kivitelező tömte meg eddig a zsebét? Érdemes átfutni az index.hu-n olvasható cikket a Fővám téri megállóról, vagy inkább meg-nem állóról... Legalább hullanak a fejek, és a felelősök elnyerik megérdemelt büntetésüket!-vagy tévedek?

http://index.hu/politika/belfold/budapest/0110mtr4/

Miért kellemetlen hazatértni Magyarországra? Már a kérdés felvetése is hazafiatlannak hagzik. Mégis felmerül, mi több, a válasz sem marad el.

Két hetet töltöttem külföldön. Nem is olyan messze, mindössze néhány órányi távolságban. Csehország és Horvátország volt az úticél. Nem Belgiumba, Hollandiába, Angliába vagy az Egyesült Államokba utaztam, ahol a miénknél sokkal korábban honosodott meg a demokrácia és az emberek már zsigerből "nyugati" gondolkodásmóddal és világképpel büszkélkedhetnek.

Ez a két kelet-európai ország hasonló múlttal bír, mint hazánk, végigsöpört rajtuk az első, majd a második világháború, átvészelték a kommunista rezsim elnyomását, sőt horvát szomszédainknál néhány éve még kegyetlen és pusztító harcok is zajlottak.

Mégsem érződik a feszültség, nem gyűlölettől vibrál a levegő, hanem életkedvtől. Közös érdekérvényesítés, közös cél, lehetőségek keresése és kiaknázása a jellemző. Nem sok 14 nap, képtelenség mélyreható tanulmányt készíteni egy-egy országról, társadalomról, de valami ennyi idő alatt is szembetűnő jelenség. Az, hogy jobb ott, mint itt. Erre persze könnyű azt a képembe dörgölni, hogy akkor miért nem kotródok el innen, mi tart vissza? Visszatart a család és a baráti társaság, meg a lelkiismeret és a poros kis mécsesben pislákoló hazaszeretet, ami sajnos sosem lángolt sokkal intenzívebben, holott felhőket nyaldosó tűzörvény lenne a természetes, mint az olaszoknál, franciáknál, amerikaiaknál, vagy számtalan más népnél ez így is van. A furcsa az, hogy egy magyar általában szimpatikus, beszédes, barátkozó ember. Egészen addig, amíg nem találkozik sok másik magyarral, és együtt mennek fejjel a falnak, mert felbátorodnak egy főfasz demagóg és teljesen értelmetlen monológjától, sürgősen keresnek egy másik csoportot, akiket egy másik főfasz tüzelt fel, és akkor aztán könyörtelenül egymásnak esnek, akár szóban, akár botokkal, mindegy. Különös módja a fejlődésnek. Olyannyira különös, hogy nem is sorolható a fejlődést elősegítő módszerek közé. Nem is fejlődünk sehová! Összefogásról egy hangot alig hallani, ha néha megkongatják a vészharangot, azt mindenki harci indulónak értelmezi, és újból egymásnak rohan a dühödt csorda, de előbb közösen felkoncolják a harangozót, mert 'miakurvaanyjáért harangozik'??

Milyen eset például, hogy a kétségkívül jól működő V. kerületi önkormányzat a tehetséges Rogán Antal polgármester vezetése alatt milliárdos perrel fenyegeti a kerületben található néhány minisztériumot, mert jogtalanul használják a minisztériumban dolgozók az intézmény parkolóját. Önmagát perli a magyar állam??? Tulajdonképpen igen, hiszen az önkormányzatok is az adófizetők pénzéből működnek és maga az állam is, az egész apparátus. Ennyire unatkoznak a politikusok? Vágjunk még egy sebet önmagunkba, hamár úgyis számtalan helyen ömlik a vér a testünkből! Nincs mit veszteni, úgyis meghalunk. Azért ez sok. Robog az ország lefelé a lejtőn, mögötte dübörög a gazdaság, egyenesen a szakadék felé, de a szekeret talán mégsem kéne pont a döntéshozóknak megolni hátulról. Bár érthető, eléfeküdni vagy visszafelé tolni fölfelé...áááh, azt azért mégsem. Izzadság, visszér, hátfájás...nem megszokott tünetek a parlament kupolatermében békésen laptopozó honatyák társaságában.

Vagy itt a Magyar Gárda sztori. Az is megér egy misét! Magyar Gárda...HÓGYNE! Rémítsük halálra azokat is, akiknek esetleg lenne erejük befektetni, fejleszteni, értelmes, demagógiát nélkülöző ötletekkel vagy tervekkel előállni. Ide bizony GÁRDA kell, hogy őrizzük a békét, rendet és a szép magyar hagyományokat. Csak amíg az ország ilyen kaliberű ügyekkel van elfoglalva, addig a szomszédok élhetőbbé és gazdagabbá teszik a városaikat és a lakosság sem rezzen össze, ha meghallja, hogy mennyibe kerül dániában egy doboz cigaretta, vagy egy kiló kenyér.

MIÉRT?

Megszűnnek a felvételi vizsgák a gyerekeknek

július 6. péntek 6:36

[Index]

Megszűnnek a felvételi vizsgák a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokban, olvasható a Népszabadságban. A nyolc évfolyamos középiskolákba a koalíciós szerződés szerint 2008-tól ugyanolyan feltételek mellett kerülhetnek majd be a diákok, mint az általános iskolák első osztályába. Az idén már a körzetbe tartozókat kellett elsőként fölvenni, majd a hátrányos helyzetűeket előnyben részesíteni. A még mindig üresen maradt férőhelyeket pedig sorsolással lehetett betölteni, olvasható a lapban. A koalíciós megállapodás értelmében a hatosztályos képzésekre jelentkezők között pedig az intézmények "csak központilag meghatározott, kompetencia alapú szempontok szerint összeállított válogatási rendszert alkalmazhatnak".

Van erre a lépésre értelmes magyarázat? Kinek jó, hogy még a jelenleginél is jobban felhígul az oktatás színvonala. Felháborítónak tartom, hogy semmilyen rostán nem kell átjutnia azoknak a diákoknak, akik középiskolába jelentkeznek. miféle ostoba felfogás, hogy a körzetbe tartozók előnyt élveznek, majd utánnuk rögtön a hátrányos helyzetűek következnek?? általános alsó osztályaiban (nem tudom pontosan meddig) nem lehet megbuktatni a diákokat, sőt osztályzatot sem kapnak. az érettségit középszinten egy közepes képességű 7., 8. osztályos is megírja hármasra, most pedig ez. rohadt fáradt vagyok, szellemileg 10-es skálán olyan 2-est adnék magamnak, szóval ez biztosan nem a legszínvonalasabb bejegyzésem, de ezt muszáj volt megírnom, mert gecire indokolatlannak, igazságtalannak és dühítőnek tartom ezt a rendelkezést, hiller istván pedig elmehet a picsába, de hogy őszinte legyek, a liberálisok is bekaphatják, mert úgy érzem, ez már nem az a párt, amelyre egy éve szavaztam. jellemző a szocialisták szemellenzős hatalomszerző ámokfutására, hogy akkor menesztik magyar bálintot a tárca éléről, amikor az oktatási reform kimozdult valahára a hullámvölgyből, és elindult a megálmodott javulás irányába...szorul a hurok, nem ártana időben kihúzni az okos fejeket a szorításából, az ostoba, maradi faszokat pedig benne felejteni. nem szeretnék csalódni az szdsz-ben, mert ha megtörténik, tanácstalanul bámulok majd 2010-ben a szavazócédulán felsorolt pártok neve melletti üres karikába, ha marad egyáltalán pénz megrendezni a választásokat...