Végső búcsú Feri bácsitól a Kerepesi temetőben

Méltóságteljes ceremónia keretében helyezték végső nyugalomra Fejtő Ferencet. A szomorú eseményen képviseltette magát a kormány és az ellenzék, valamint az értelmiség, bár csalódottan megjegyzem, a felhozatal igen gyér volt ez utóbbi társaság részéről, és azt hiszem joggal vártam volna, hogy a sokszor hangosan károgó, önmagukat a közönséges, hétköznapi események fölé helyező gondolkodók közül jóval többen veszik a fáradságot, és kikászálódnak öblös fotelükből, kicsoszognak a Fiumei úti sírkertbe, és búcsút vesznek az öregtől, hamár szétkürtölték a különböző értelmiségi fórumokon, hogy micsoda cimborák voltak Fejtővel. Legtöbbjük úgyis a belvárosban lakik, nem lett volna nagy fáradság. Azt pedig erősen kétlem, hogy éppen a temetés napján tartották volna az összes külföldi, halaszthatatlan találkozót a világ szellemi gurujai... Ejnye&Bejnye tisztelt értelmiség!!!

Lezárult egy hosszú, 98 évig tartó korszak. A szellem világa jelentős és helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Fejtő Ferenc, a legműveltebb élő magyar június 2-án eltávozott erről a világról, és reményeim szerint egy másikban folytatja lebilincselő történeteinek szövögetését és bámulatos intellektusa sem szűnik meg létezni, csupán egy számunkra ismeretlen helyre költözött.
Büszkén mondhatom, hogy Feri bácsi személyesen, párizsi lakásában látott vendégül, és volt alkalmam néhány órán keresztül beszélgetni a zseniális öreggel, akinek csak a fizikumát emésztette az idő, elméje és emlékezete hibátlanul és villámgyorsan működött.
Fejtő Ferencet a fejlett világ értelmisége és a felvilágosult, gondolkodó elit egyaránt tisztelte, nagyra becsülte, és haláláig fontos, bizonyos kérdésekben meghatározó véleménnyel bírt.
Az Örökkévaló nyugosztalja.