2007. május 10., csütörtök


***
Régen halott macskatatem nyávogja a sápadt holdat.
Unottan dorombol a közelgő pokolról...
Ősi ének.

Halovány fények nyalogatják a fába olvadt
ördög képet.
Roskatag alakok hódolnak. Öntudatlan, sorvadt
lényük szépet
remél. A pokoli fétis vérmázos, korhadt
arcára égett
sátáni vigyor hangosan üvöltve szólhat
kába, tépett
elméjük ködös-sötét odvában. Gyere holnap!

Ma örvénylő könnytengerbe merül a Világ

***

2007. május 7., hétfő


***
Szerves testetlen tekervény serken,
élősdi sarj.
Lídérces esőtánc: mihaszna rítust idéznek
makacs bolondok?

Rigolyás vének oszloptalan váza nyekken...
Marj! Marj!
Dermesztő, fagyos Liliom-szerű kékes lángok, némán tátogó szirének
üres porondon

néznek ijesztő tükörképet behúnyt szemmel,
mégis félnek...
Éjjel pirkad, sötét a reggel , nincs múlt, csak halott jövő: a jelen.
Kéjjel szorongok...
***

VerebesPista napszemüvegében megcsillant egy szupernova!

háhhháááá, mik történtek az elmúlt 10 napban!?!?!? Istenem...kár, hogy nem fogom leírni...

minden kedves, hűséges olvasónak(azt hiszem ez már kizárólag engem takar, mert kissé elhanyagoltam szeretett blogomat, csodálkoznék, ha rajtam kívül mást is erre sodorna az elektronáramlat...) szép májust kívánok, napos, meleg időt, korai dinnyeérést. hejj, a búzakalászok lengedeznek a szemgyönyörködtető alföld lágy lankáival takarózó napkorong tündoklő narancsszín sugáraiban, s iluska szelíden és balgán dörzsölgeti a kék patak selymes vízjében az ő jancsijának kosztól és sok mástól ragacsos vászon-nadrágját,
s olyannyira beléfeledkezik a gondos munkának menetjébe,
hogy keblei a fodros blúzábúl kicsordulnak félve.
no több se kellett a túlparton ülő vénnek,
Gábor bátyja tudta: ez a nap a péntek!
szerette iluskát, de a kenyeret mégjobban,
ám iluskánk bögyitűl többször lángra lobban.
ott lakik a szomszédban, a patak tulsó partján
onnét lesi kicsiny nyillásán ilust, midőn pajzán.
mert hiszen a lyánynak sok szokássa vagyon,
gyertya fénynél mellével szúnyogot ver agyon,
ha a kicsiny állat a szobában megpihen a falon.
de tanúja vala az agg sok egyéb dolognak,
melyektől a hóltak a sírokban forognak...
mostan hát a kiömlő dús, gömbölyded keblek
lerántják egyszerre az öregről a leplet.
somolyog már a kujon a patakba,
iluska azonnal bényúl a tasakba.
-közelébb ne gyűjjön, gábor, hajja-e kended?!
a szatír a hangtól sóbálvánnyá dermed.
-no-no, ejnye angyalom, rakjad el a bicskát!
üljé az ölembe, oszt hagyd a fölös fricskát!
sokat látok, tudom, jancsi helye ingott.
szaladj hozzám galambom, csináljunk egy titkot!

kihasználom az alkalmat, hogy írhatok a blogomba, és sok sikért az érettségiző kisdiákoknak, meg sikert is, és remélem olyan szintű eredményt értek el, hogy a corvinuson köttök ki, mert annak nagyon örülnék! bár meglehet, hogy pont elkerüljük egymást...ezt most nem részletezem :)
Zolinak minél előbbi gyógyulást, kitartást és sok tangás szőke, 20 éves nővérkét kívánok.
Éljen Verebes István Napszemüvege! és hallgassatok sok emil.Rulez!-t, mert jó.

csokolom

2007. május 4., péntek

BOLDOGSÁG

átalakult volna a társadalom? vagy inkább eltorzult? talán mindig is torz volt, vagy ez a deformáltság olyan adottság az emberben, ami korszakoktól függetlenül szüntelenül jelen van, és oly mértékben részünké vált, hogy már fel sem tűnik. rabjai vagyunk a lelki, érzelmi mutációnak, mely születésünktől halálunkig kísér? ez a furcsa és alig körülírható visszásság a boldogtalanság. a boldogság negatívja.
mitől boldogok az emberek? és meddig? mi szabályozza az arányokat vidámság és szomorúság, elégedettség és hiányérzet, belső harmónia és káosz között? pénz? aligha. vitathatatlanul fontos eleme a XXI. századi létnek, de mint Adam Smith mondja, "a pénz nem más, mint olaj a gazdaságban", emellett hozzásegíti a jónépet a megvásárolható fogyasztási cikkekhez. de mi a helyzet a NEM megvásárolható javak terén? a pénz hatalma lecsökken, a tőke belesüpped az ingoványba, melyet részben önmaga hozott létre. az érzelmek sűrű, áthatolhatatlan erdejében semmivé foszlik.
Akkor mi a boldogság? olyan pillanatok összessége, amikor minden úgy történik, ahogyan megtervezzük, amikor álmaink egy időre megvalósulni látszanak? de milyen álmok? jó gimnáziumi érettségi, diplomaszerzés a híres, patinás egyetemek valamelyikében, magas jövedelem, jaguar a garázsban, két szintes villa a rómer flóris utcában. de a boldogság attól tartok nem ezektől függ. milyen nehezen alszik el az őt gyötrő gondoktól az emlegetett két szintes villa tulajdonosa? hány szál cigarettát szív el a sötétben, a kihalt utcát bámulva, miközben problémák sokasága nyugtalanítja, kínozza a lelkiismeret, mert ezt vagy azt saját hibájából nem tett meg, nem felelt meg a saját elvárásainak sem, pedig pontosan tudja, hogy lényegesen többre lenne képes. nem mondta a barátnője szemébe, hogy szeretlek - csak egy szó, mégis súlyosabb lehet, mint egy halom ömlengő levél, ezt már elrontotta. mindegy, majd holnap küld tíz csokor orchideát. nem hívta fel a barátját a születésnapján - csak egy telefon, néhány gombnyomás, de már mindegy, biztosan megsértődött, majd másnap kimagyarázza. két hete nem látta idős anyját, pedig megígérte, hogy ma felugrik, és bevásárol. mindegy, majd a héten bepótolja. éhen nem hal, és ugyanúgy szereti majd, mint eddig, hiszen a fia, legfeljebb húzni fogja a száját, ha legközelebb találkoznak...
vagy mégsem mindegy?
néhány kis szelet egy óriási, kesernyés, rágós tortából, amit valószínű valamennyien el kell fogyasszunk.
megszűnnek a gondok, ha boldogok vagyunk? természetesen nem, de egy időre elhalványulnak, eltörpülnek a pillanatnyi örömérzet mellett, könnyebben vesszük az akadályokat, ha egyáltalán eszünkbe jutnak. a világ egy hegyoldalból kiszögellő szikláról nézve leegyszerűsödik, átláthatóbb, kiszámítható és nyugodt. csendes és távoli. csak az van közel, amit gondolatban közel engedünk. a szikláig nem ér föl a pénz, a munka, az iskola, a KÖTELEZETTSÉGEK. miért nincs mindenkinek saját hegyoldalból kiszögellő sziklája, ahonnan BOLDOGAN tekinthet a messzeségbe, ahol mindig süt a nap, és ahol nem az aktuális média-szentek és habzószájú politikusok groteszk vigyora vagy gyűlöletet sugárzó szemei a látványosság, hanem a békés természet megfesthetetlen színei és a vándorló felhőalakok a dombok fölött...

2007. április 22., vasárnap

Föld Napja

örvendjünk! a mai napon ünnepeljük a Föld napját! NAÉS??? ez talán azt jelenti, hogy ma nem indítanak repülőjáratokat? nem robognak milliók autóikkal a sarki közértig és vissza? egy lélek sem üríti a közeli erdő árnyas tisztására a héten felhalmozódott háztartási hulladékot? a napokban kezdődött "fókaszezon" 24 óráig szünetel, ezalatt egyetlen pelyhes fókabébit sem akasztanak kampóra? a világ tengereinek és édes vizeinek rémísző méretekben folyó szennyezése e kiemelt napon megáll, majd éjfél után 1 perccel ugyanolyan ütemben zajlik tovább? NEM JELENTI EGYIKET SEM! groteszk módszer halotti tort ülni egy végóráit élő teremtmény fölött. "jó-jó, még lélegzik, dehát csaknem dobjuk már ki a disznótorost meg a rétest, meg szedhetnénk le a terítéket, az ezüst evőkészletet, meg a drága kristálypoharat..." persze, hogy megkérdezze valaki a haldoklótól "mégis, milyen állapotban tetszik lenni?, ne hívjuk a mentőt, hátha még tehetünk valamit?", AZ MEG SEM FORDUL A BÓDULT, DAJDAJTÓL ELBORULT ELMÉKBEN...BORMÁMOR ÉS HANGOS, FÉKTELEN ORGIA. nem meglepő, hogy a zűrzavarban észre sem veszik a halk suttogást: még nem haltam meg, segítsetek!

ez történik a Földdel, akár rendeznek földnapi futóversenyt, akár nem... csak annyi eltérés figyelhető meg a fentebb leírt analógia és a valós tények között, hogy a tort a haldokló testén üljük. igen, én is élvezem a januári 10-12 fokos meleget, meg az áprilisi kánikulát, de néhányszáz kilométerrel távolabb hurrikán söpör el százezres településeket, sárlavina zúdul városokra a hónapok óta tartó esőzéstől, naponta több tucat négyzetkilométer őserdő pusztul el, a veszélyeztetett növény és állatfajokat maguk alá temetik a markoló és faőrlő gépek, szénné ég a búza a termőföldeken a perzselő tavaszi napsütésben... kockázatos ipar azt a bolygót végtelenségig kiaknázni és tönkretenni, amin élünk, de az elmúlt évezredekre visszatekintve, kiemelve a közeli XX. századot, nekünk embereknek rendkívüli tehetségünk van hozzá!

www.viccesmajom.blogspot.com

2007. április 6., péntek

..Chäpters..

mától indul a Chapters című közös blogregényünk, melyben a fejezetek (chapters :P) összekapcsolódnak, a szálakat azonban hárman szövögetjük kényünk-kedvünk szerint, bármilyen témában, térben, időben, hangulattól függően, zavarosan vagy könnyen követhetően, fél oldalas rokokó körmondatban megírva, vagy posztmodern tőmondatokban, versbe szedve vagy tükörírással. Jó szórakozást az idetévedő webzarándokoknak és egyben magunknak is!
click&read--> http://chaptersblog.blogspot.com/