A harmadik nap, melyet úgy vártam, mint etióp szántóföldek a szakadó esőt, végre elérkezett. Reggeli után buszunk elindult a kikötőbe, ahol számtalan hajó és csónak árválkodott, mert a lassan mozgó, álmos turisták tömege még a parton ácsorgott a hét ágra sütő nap és a türkiz szín égbolt alatt, s az alig észrevehető verejtékcseppek kezdték elborítani a mélyen barázdált homlokok barnára, vagy épp rákvörösre sült bőrfelszínét.
Az emeletes gőzös frissen mázolt és lakkozott padlózatán állva, a hófehér vaskorlátnak nekidőlve, a morajló tengert és az elszórtan elhelyezkedő apró szigeteket kémlelve beszélgettünk a fedélzeten. Sebesen szeltük a habokat, és háromnegyed óra múlva kikötöttünk Velencében.
A városnézés harmadjára is fárasztó volt, de megérte, mert Velence egy csoda.
Újabb remek napot zártunk, bár az éjszaka még tartogatott kellemetlen meglepetéseket…
Az emeletes gőzös frissen mázolt és lakkozott padlózatán állva, a hófehér vaskorlátnak nekidőlve, a morajló tengert és az elszórtan elhelyezkedő apró szigeteket kémlelve beszélgettünk a fedélzeten. Sebesen szeltük a habokat, és háromnegyed óra múlva kikötöttünk Velencében.
A városnézés harmadjára is fárasztó volt, de megérte, mert Velence egy csoda.
Újabb remek napot zártunk, bár az éjszaka még tartogatott kellemetlen meglepetéseket…
-white-center-(small)+72milli%C3%B3+doll%C3%A1r.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése